Víz alatti világ

Aki járt már a tengeren, s búvárkodott is egy kicsit, az tudja, hogy milyen csodálatos az a látvány, ami a víz alatt tárul elénk.

Én eddig csak képeken, filmeken láttam mindezt, de így is magával ragadott.

Az itt látható festményemet is a tenger csodálatos élővilága ihlette.

Két éve jártam a tengeren, azóta is a hatása alatt vagyok.

Csodálatos élmény volt, annak ellenére, hogy csak a térdig érő vízbe mertem bemenni. Ugyanis úszni sosem tanultam. A fejem sosem mertem a víz alá dugni.

Amikor hazajöttem, elhatároztam, hogy megtanulok úszni.

Nos, azóta úgy-ahogy, de megy a mell és a hátúszás.

Ha legközelebb megyek a tengerre, saját szememmel szeretném látni, mi van a víz alatt.
 

A megtett út....

 Manapság egyre többet hallunk a mesterséges intelligenciáról. Vannak, akik nagyon örülnek annak, hogy mindent megcsinál helyettük. Ha meg kell írni egy levelet, egy kérvényt, egy dolgozatot, nem kell mást tenni, csak kérni az AI-t és egy kattintásra el is készíti. Nincs szükség gondolkodásra, kreativitásra, cselekvésre, még nyelvtanulásra sem. Az AI mindent tud helyettesíteni. Az ember szép lassan leépül, visszafejlődik. Jó ez nekünk? Nem, nekem semmiképp. Én szeretek alkotni, s szerintem azok, akik megtapasztalták milyen öröm, ha valami a kezünk nyomán, általunk valósul meg, hasonlóan éreznek velem. Sokszor nem is a végeredmény a fontos, hanem a köztes idő, az elejétől a végéig megtett út. Amikor elkészül egy munkám, legyen az festmény, egy szőttes, vagy bármi más, örömmel tölt el a végeredmény, de kis idő múlva hiányérzetem támad. Hiányzik az az érzés, ami a megtett úton kitölti a lelkem.

Lehet, hogy nem tökéletesek a munkáim, lehet, hogy sokan nem értékelik a kézzel készített dolgokat.

Nyilván drágábbak, mint azok a termékek, melyeket tucatjával készítenek, egy kattintásra, az AI segítségével. De ez nem veszi el a kedvem a további munkától, mert ami a lényeg, az 

a megtett út.

Hölgy legyezővel

            

                        Autodidakta módon tanultam festeni. Sokat bújtam a könyvtárakat, kutattam nagy festők titkait. Régi receptek alapján készítettem festéket, a gyantaolaj festékhez magam gyűjtöttem a cseresznyemézgát. Magam alapoztam a vásznat, majd a képet magam kereteztem. Ma már megveszem a kész festéket, az alapozott vásznat, de a keretezést nem bízom másra. Szívesen másolom Vincent van Gogh képeit. Nagyon közel áll hozzám az ő érzelemvilága, sokat tanultam a munkái nyomán. Gusztáv Klimt képei is magukkal ragadtak, olyannyira, hogy az ő  képeit is megpróbáltam megfesteni.

          

  

A hölgy legyezővel és az anya gyermekével Klimt festménye nyomán készült.

Török Ilona

             Az üvegfestés felfedezésével indítottam ezt a blogot. Előtte már festettem vászonra olajjal és akrilfestékkel. Készítettem falfestményt, de vászonból készült falvédőt is. Mindezeket munka mellett, hobbyként csináltam. A munkám és az otthoni teendők nagyon lefoglaltak, ezért a blogírást is hanyagoltam egy ideje.

Most újra itt vagyok, mivel nyugdíjas lettem, több a szabadidőm. Gondoltam, megosztok néhány gondolatot, s néhány munkámat, melyeket készítettem, s készítek a közeljövőben.

Elsőként egy portrét mutatok be, amelyik az anyukámat ábrázolja. Sajnos nagyon fiatalon elment, egy 3x3cm-es fekete-fehér képről festettem.

Dísztányér

Rendelésre festettem meg ezt az üvegtányért. Tartót sehol nem kaptam, így készítettem egyet hozzá hobby üvegből.

Mesefigurás lámpa

Ez a lámpa gyerekszobába készült. Három oldala festett. Vizesbázisú üvegfestékkel készítettem.






                    Ugye, milyen aranyos?

Kézzel festett üvegtárgyak

Sokan érezzük úgy, hogy többet ér az olyan ajándék, melyen a mi munkánk is megjelenik. Még személyesebb, közvetlenebb hatása van a kifejezetten személyre szabott ajándéknak. Ilyen egyedi meglepetéseket varázsolhatunk az üvegfestés segítségével.

A díszített üvegtárgyak, poharak, tányérok, kancsók és vázák a legelbűvölőbb asztaldíszek közé tartoznak. Talán meglepő, de egyáltalán nem ördöngősség saját kezűleg előállítanunk ilyen drágának tetsző üvegtárgyakat.

Egész üvegkészlettel gazdagíthatjuk tálalóeszközeinket. Érdemes nyitott szemmel járni és olcsóbb helyekről összegyűjteni különböző poharakat, tálakat, kancsókat. Ezek lehetnek eltérőek, de arra ügyeljünk, hogy a festés során a színek és a minták harmonizáljanak egymással. Az üvegből készült használati tárgyaknak csak a külső felületére fessünk, belülre ne, ahová az étel vagy ital kerül.

Gyűjtsük a szép mintákat, díszítő motívumokat, szegélyeket, virágmintákat, geometriai formákat. Újságok, könyvek, elsősorban persze művészeti könyvek lehetnek segítségünkre. Fordulhatunk a népművészethez, a történelmi, etnikai díszítőelemekhez is. Az egyéb anyagokon, ruhákon, szőnyegeken, fatárgyakon, faldíszeken megjelenő motívumok mind felhasználhatóak az üvegfestésben is.

Ha partit adunk, szerezzünk be egy nem túl drága pohár vagy tányérkészletet,és fessük meg: máris egyedivés értékessé válnak, s ajándékul szolgálhatnak vendégeinknek. Azzal is kedveskedhetünk nekik, hogy egy-egy pohárra ráírjuk a nevüket,és ki-ki hazaviheti azt a jól sikerült este emlékére. Bármilyen poharat díszíthetünk üvegfestékkel: pezsgős, martinis, sörös, üdítős poharakat.

Gyerekeknek pedig jó ajándék a festett fagylaltoskehely. Az üvegekre írhatunk is, jelölhetjük a tartalmát, például fűszeres ecetet vagy olajat tartalmazó edényeken tüntessük fel a fűszer nevét.

Tetszetős festett lámpabúrával színesíthetjük egy helyiség világítását. Üvegfestékkel vagy festéktollal különböző mintákat rajzolhatunk rá. Várjuk meg a teljes száradást. A festésnél és a festékanyagok rögzítésénél mindig tartsuk be a használati utasításában megadottakat.