Fali lámpa

Igazán egyedivé és hangulatossá teszi ezt a fali lámpát a két afrikai alak.

Afrikai mintás lámpa

Elkészült a legújabb lámpám, amire afrikai motívumokat festettem.

Mandala a lámpán

Ezt a lámpát lányom névnapjára készítettem. Ez nem üvegmatrica festékkel készült, hanem oldószeres üvegfestékkel. Egyike legjobban sikerült munkáimnak.Két oldalán egy mandala van, a harmadik oldalon egy hölgy selyemben.

Delfines lámpa

 

Gyerekszobába nagyon hangulatos lehet

Egyiptomi minták

Éppen elkészült az egyik egyiptomi mintával díszített lámpa. A sok aprólékos kontúr miatt sokkal nehezebbnek gondoltam az elkészítését, de éppen e miatt a kitöltendő felületek kisebbek, így viszonylag rövid idő alatt elkészült. A másik lámpa készítése körülményesebb, mert nagy felületeket kell festeni, ami nehezebben is szárad. Először csak egy oldalt tudok elkészíteni, mivel a festék nagyon könnyen megfolyik. Amikor teljesen száraz, csak akkor tudom folytatni a következő oldalt.                         

   Így néz ki megvilágítva.                                                                                                                                                                                        

Bejárati ajtó

Ez a bejárati ajtó is nagy sikert aratott ismerőseim körében. Most két lámpán dolgozom, meg egy konyhaablakon. Ha elkészültek azt is megosztom veletek.

Az üvegfestés története

Összeollóztam néhány érdekességet az üvegfestésről, hátha érdekel valakit.

Üvegfestés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Az üvegfestés alapvető technikái (olvasztás, formázás, színezés) az ókori Egyiptomban ismertek voltak. Az egyiptomiak még nem ismerték az átlátszó üveget, mert a megolvasztott homok többnyire színes, és a színeket ásványok, fémoxidok hozzáadásával lehet változtatni. Az üveg kezdeti felhasználása tárolás volt: főleg balzsamtartó edényeket készítettek belőle. Emellett az üveget más anyagokkal is kombinálták. A késő antik kor jellemző dísztárgya volt az aranyfóliás üvegamulett

Az előfutárok

Először két áttetsző üveglap közé egy vékony aranylapocskát helyeznek el, ami már önmagában ábrázolt valamit: az egyik legismertebb darab például egy római arisztokrata család tagjait. Ez a tárgy az üvegfestés egyik legegyszerűbb technikáját alkalmazza, ami szó szerint még nem is az üveglap megfestése. Egy-két századdal később, azonban, a bizánci falmozaikokon a festett üveg darabokat már igen bonyolult és monumentális falképek megalkotásához használták. A bizánci építészet célja nem a templom külsejének hangsúlyos megformálása, hanem egy magasztos atmoszférát, felemelő érzést kiváltó belső tér kialakítása volt. Az apró üvegdarabkák pedig -amiből egy egész festmény áll össze- visszaverik a fényt, csillognak, különösen ha még arany vagy ezüst zománcréteggel is bevonják. Még gazdagabb, természetfeletti hatást értek el azzal, hogy a kis kockákat különböző szögekben ragasztották a falra, így azok a fényt változatosan tükrözték vissza

A gótikus katedrálisok üvegablakait a 13. században készítették. A festmény tervrajzát egy festő készítette el, majd egy üvegfestő műhelyben létrehozták a megfelelő színű és alakú üveglapokat. De mivel a színes üveg elég nehéz, és sok színt még nem tudtak ezen a módon létrehozni, egy zománccal megfestett üveglapot tettek több áttetsző lap közé. A színes üveglapok átengedik és megszínezik a fényt, így az a templomot különleges módon világítja meg. Ezek a színes, leggyakrabban szenteket ábrázoló üvegfestmények tehát tulajdonképpen ugyanazt a célt szolgálták, mint a bizánci mozaikok. Az üvegfestés technikája abban áll, hogy az üveget porrá tört, könnyen olvadó üvegréteggel vonták be, mely felhevítve már oly alacsony hőfoknál olvad, melynél az alapul szolgáló üvegtárgy még nem puhul meg. A színes üvegablakok elkészítésének legrégibb módja az volt, hogy a festményt rajz szerint kivágott, színes üvegdarabokból az u. n. ablakólommal illesztették össze. E modorban a bencések már a 10. század végén festették a tegernseei kolostortemplom ablakait. Csak későbben kezdtek többféle festékkel is dolgozni és az egyes színeket a megfelelő színnel árnyékolni, de ez idővel a részletfestéshez vezetett, mi által az ablakfestmények monumentális hatásukból veszítettek A 19. század végén és a századfordulón a szecessziós iparművészeti tárgyak és festett ablakok soha nem volt virágkort hoznak az üvegművesség életébe. A 20. században a mű értékét egyrészt a technikai bravúr adja, másrészt a művészi elképzelés határozza meg, és mint minden műfajnak, művészetnek vannak mesteri és amatőr művelői.
Magyarországon Róth Miksa művei révén ez a műfaj iparművészetből újra képzőművészetté vált, míg napjainkban számosan készítenek üvegfestmény dísztárgyakat, tekintve, hogy a mai anyagok, és a technikai kivitelezés során használt másolás mindenki számára hozzáférhetővé teszi az alkotás örömét.